Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás szabályai szerint a nyertesre vonatkozó döntés az eljárás lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a benyújtott szakmai ajánlat nem tartalmazta a cégszerűen aláírt árazott költségvetést. Az ajánlatkérő a felhívásban a közbeszerzési dokumentumokban akként rendelkezett, hogy: "Szakmai ajánlat: 1. a megajánlott termék paramétereit bemutató műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmények karakterkorlátját az Európai Unió Hivatalos Lapjának a Kiadóhivatala állította be, amely nem változtatható. A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] A választ először kezdjük azzal, hogy ugyan tételes jogi rendelkezést nem sért, ha ugyanaz a két fél közbeszerzési tanácsadója, ugyanakkor két ajánlattevő összejátszását közvetlen módon elősegíti, és egyben igazolja is, ha ugyanaz a tanácsadó tölti fel az eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Megajánlott termék ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: Nyílt eljárásban az ajánlattevő egy olyan terméket ajánlott, amiről cégünk még nem hallott, annak ellenére, hogy 30 éve vagyunk a piacon. Vélhetően kitalált névről van szó, mert semmilyen információ nem érhető el róla, az érintett állítja, hogy megfelel a műszaki követelményeknek. Szükséges-e az ajánlatkérő utánajárása ebben az esetben? (Vitarendezést kezdeményeztünk iratbetekintést követően.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat ezek szerint tartalmazza a szükséges információt annak megítélésére, hogy az ajánlat megfelel-e az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek, azonban nem igazolható, például gyártó támogatói nyilatkozatot nem nyújtottak be. Fontos, hogy magának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a jogorvoslati eljárás kérelemre indul, úgy azt az kezdeményezheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát akár olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.