EKR mellőzése

Kérdés: Ha nem nyújtható be az EKR-ben a terv, mert nagy terjedelmű, abban az esetben ez teljesen kimaradhat az EKR-ből? Azaz lehet-e ez a körülmény alapja annak, hogy az ajánlatkérő nem az EKR-ben folytatja le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. pontosan meghatározza azokat a lehetőségeket, amikor az EKR elhagyható egy-egy eljárási cselekmény erejéig. Az alábbiakban nem teljeskörűen ismertetjük a lehetőségeket, csak a kérdéshez kapcsolódó elvi indokokat soroljuk fel. A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  Az üzleti titokra vonatkozó szabályok korlátokat állítanakaz üzleti titok közbeszerzésen belül történő értelmezésére. Ennek megfelelőentehát a szerződés tartalma eleve nem lehet általában üzleti titok tárgya,melynek korlátai az alábbiakban olvashatók:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Új értelmezések a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A Mód. Kbt. egyes rendelkezései 2007. január 1-jétől léptekéletbe. Az értelmező rendelkezéseket (Kbt. 4. §-a) is érintette a fenti hatályúváltozás. Az idei évtől használatos fogalommeghatározások az alábbiak:– dinamikus beszerzési rendszer az olyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén

Kérdés: Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabályt a Kbt. 40. §-a tartalmazza. Arendelkezés utolsó fordulata szerint azokat a munkákat kell egybeszámítani,amelyek – azonos költségvetési évben valósulnak meg, – ugyanazzal az ajánlatevővel lehet rájuk szerződést kötni,és – amelyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.