Árváltoztatási klauzula alkalmazása

Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés módosításának egyes eseteit a Kbt. 141. §-a tartalmazza. Több évre szóló szerződésekben az árváltoztatási klauzulát alkalmazhatónak látjuk a 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint:"Kbt. 141. § (4) A (2) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a közbeszerzési eljárással kapcsolatos nyilatkozattétel zajlik az EKR-ben az alábbiak szerint:"41. § (1) bekezdése: Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, e törvényben vagy végrehajtási rendeletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] ...104. § (3) bekezdésében rögzített törvényi kötelezettségüknek, ténylegesen azonban nem teljesítik ajánlattételi kötelezettségüket. A jogorvoslati fórum egyetértett az ajánlatkérővel, és elmarasztalta az ajánlattevőket, akik azonos módon jártak el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell megvizsgálni, hogy a nyertes ajánlattevő által jelzett problémakör nem küszöbölhető-e ki a szerződés megfelelő módosításával, hiszen a feleknek elsődlegesen erre, és nem a jogviszony felszámolására kellene törekedniük. A Kbt. a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Hirdetmény közzététele szerződésben rögzített tartalmi elem változása esetén

Kérdés: A Kbt 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti módosulásról kell hirdetményt feladni akkor, ha például lehívom az opciót vagy indexálom az árat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra a szerződésmódosítási jogalapra vonatkozik, melyben már a szerződésben egyértelműen rögzített tartalmielem-változás történik. Az opció lehívása, vagy az ár inflációhoz kötött változása is ideértendő. Mivel ebben az esetben aktív módon nincs szükség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Opciógyakorlás minősítése

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontjában olyan esetet sorol a szerződésmódosítás keretébe, mely praktikusan nem igényli a szerződés aktív módosítását. Ezt erősíti a 141. § (7) bekezdése is, amikor az a) pont szerinti módosításról nem írja elő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Szerződéskötés utáni időpont figyelembevétele ajánlattételkor

Kérdés: Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás célja, hogy annak eredményeként szerződést kössenek a felek árubeszerzésre, szolgáltatás teljesítésére vagy építési beruházás megvalósítására. A szerződések változó időtartamra szólhatnak, attól függően, hogy egyszerű termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Egységárak változatlansága határozott idejű szerződéseknél

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiírás alapján kétéves szerződést kíván kötni árubeszerzésre. A kiírásban kikötötte, hogy a megajánlott egységárak változtatására semmilyen jogcímen nincs lehetőség a szerződés időtartama alatt. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem használja ki a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésében foglalt lehetőséget, azaz olyan rendelkezés meghatározását, mely az árkövetést meghatározott inflációs indexhez köti az év adott időszakában történő új ármeghatározás lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Inflációkövetés kizárása többéves szerződésnél

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy egy négyéves időtartamú szerződés esetén az ajánlatkérő nem ad lehetőséget a vállalkozói díj inflációkövetésére?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési szempontból az előírás nem ütközik kógensszabályba. A Ptk. mint a szerződéseket szabályozó alaptörvény is megengedi,hogy a szerződés tartalmában a felek szabadon állapodjanak meg, ebbe beleférhetaz is, hogy fix áron kötnek több évre szóló szerződést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
2