Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. MvM rendelet nem rendelkezik a kérdésről. Érdemes a válasz megadásához egy olyan eljárás határozatát elolvasni, ami hasonló esetről szól, amikor is az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti (2) bekezdés a kérelmi elem számától függően maximum kétszeresére növelheti az (1) bekezdésben megfogalmazott legfelső értéket.Lényeges elem, hogy az igazgatási szolgáltatási díj befizetését az alábbiak szerint csatolni kell a jogorvoslati kérelemhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. építési beruházásra vonatkozó rendelkezéseinekváltozása – mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba – több, kifejezetten azépítési beruházással kapcsolatos kérdést érint.Az építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az etörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Jogszabályba ütköző iratcsatolás iránti igény

Kérdés: Mit lehet tenni az ellen, hogy az ajánlatkérők cégkivonat csatolását kérjék a jogszabály rendelkezése ellenére? (Az említett gyakorlat általános.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő a Kbt. szabályai szerint köteles eljárni,azaz nem köteles a cégkivonatot csatolni. A félreértés elkerülése érdekébenugyanakkor még sok ajánlattevő azért csatolja, hogy ne kelljen feleslegesenmagyarázkodni. Egyelőre érthető az ajánlattevők hozzáállása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdés elsőrészét illeti: a gyakorlatban az ajánlatkérők előírják, hogy az ajánlattevőcsatolja az esetleges aktuális változásbejegyzések alapját képező okiratokat,illetve a változásbejegyzési kérelem másolatát. Ebből megállapítható az aktuálisanbejelentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...a módosultminősítési szempont tekintetében. Erre – az előzőek szerinti tájékoztatás során- fel kell hívni a minősített ajánlattevőket. Benyújtott kérelem folyamatbanlevő elbírálása esetében pedig a Tanácsnak a kérelemmódosítás miatt szükségeskiegészítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)-(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés tények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tájékoztató tartalmazza az ajánlattevő egyetnem értő véleményét, több lehetősége a Döntőbizottság előtti jogorvoslatieljárásra nincs. Amennyiben egyetértő véleményét tartalmazza, annak ellenére,hogy mindez nem felel meg a valóságnak, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.