Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet nem különbözteti meg az egyes jogosultsági szinteket, hanem azt írja elő, hogy kit kell az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének tekinteni az alábbiak szerint:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A www.parlament.hu-n követhető volt az év végén, hogy például az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó 306/2011. kormányrendelet az alábbiak szerint fogalmaz, melyet részletesen elemzünk.A 14. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet (e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Adóhatósági tájékoztatás kérelemre

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy közbeszerzési eljárásoknál lehetőség van adózással kapcsolatos tájékozódásra. Mi ennek a rendje, és kell-e a tájékoztatásért fizetni, vagy az ingyenes?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört külön rendelet, az 1/2006. PM rendeletszabályozza. E szerint az állami adóhatóság, illetve az önkormányzatiadóhatóság (adóhatóság) a Kbt.-ben meghatározott építési beruházás ésszolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő részére – kérelem alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Hatósági tájékoztatás adókötelezettségekről közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan

Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört az 1/2006. PM rendelet szabályozza, amely 2006.január 15-től hatályos, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követőenmegkezdett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban előterjesztett kérelmekrekell alkalmazni. A rendelet fontosabb előírásai a következők:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Képviselet elektronikus eljárásban

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A szabályozás egy része valóban változott, mégpedig 2005.június 7-étől a vonatkozó 167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának első bekezdése. Arendelkezést az e dátumot követő közbeszerzésekre, tervpályázatokra,hirdetményfeladásokra kell alkalmazni.Az említett rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?
Részlet a válaszából: […] A 167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező képviseletére a szervezet törvényes képviselője jogosult, akinek azonban lehetősége van arra a kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Eljárás a hirdetmény és a kérelem hiányossága esetén

Kérdés: Ha a hirdetmény, illetve az annak közzétételére irányuló kérelem hiányos, a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége elutasítja a közzétételt? Lehetséges-e a hiányok utólagos pótlása, és amennyiben igen, milyen eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 8. §-a előírásainak megfelelően a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága (Szerkesztőbizottság) a kérelem kézhezvételét követően a kérelmet és a hirdetményt az alábbi szempontok szerint ellenőrzi: a kérelmet az arra jogosult nyújtotta-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.