Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az árazott költségvetés aláírását azért kéri, mert a kötelezettségvállaló számára szeretné elő­írni, hogy biztosan vállalja a kötelezettséget, nem felel meg számára az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben jogosultsággal rendelkező munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2020. évi módosításainak hatálybalépése a vonatkozó törvény szerint lépcsőzetes, melyet korábbi számunkban, a parlamenti szakaszra tekintettel még nem tudtunk pontosan meghatározni. A végleges időpontok: 2021. január 1., 2021. február 1. és 2021. július 1. A későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok hallgatnak arról az esetről, amikor az egyes ajánlattevők saját jogon töltik fel adataikat az EKR-be, hiszen a Kbt. is eleve abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazással járnak el, és teszik meg nyilatkozataikat.A Kbt. 35....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Képviselő "helyettesítése"

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő nevében – bármely okból – nem acégjegyzésre jogosult jár el az ajánlattétel során, a helyette eljáró személyképviseleti jogát – azaz képviselői minőségét – közokiratba vagy teljesbizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Az aláírási címpéldány lényege

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiírásban megköveteli a 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt. Milyen alapon teszi ezt, illetve "határidős" okirat-e a címpéldány?
Részlet a válaszából: […] Az aláírási címpéldány a társasági szerződés kötelezőmelléklete. A cégjegyzésre, ezen belül az aláírási címpéldányravonatkozó előírásokat a Ctv. 8-9. §-ában találjuk meg. Ezek a rendelkezések akövetkezők.A cég szervezeti képviseletére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Építési beruházás beszerzése központosított közbeszerzés keretében

Kérdés: Az építési beruházás központosított közbeszerzés keretében történő beszerzésére lát-e lehetőséget? Ha igen, van-e lehetőség arra, hogy az építési beruházás egyes elemeit központosított közbeszerzés keretében szerezzük be, míg más egységét egyéb (például nyílt) eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] Erre a kérdésre a központosított közbeszerzés keretébenbeszerezni kívánt kiemelt termékkör ismerete szükséges, valamint annakeldöntése, hogy a kérdező a központosított közbeszerzési rendszerről, valaminta központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Képviselet elektronikus eljárásban

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A szabályozás egy része valóban változott, mégpedig 2005.június 7-étől a vonatkozó 167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának első bekezdése. Arendelkezést az e dátumot követő közbeszerzésekre, tervpályázatokra,hirdetményfeladásokra kell alkalmazni.Az említett rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?
Részlet a válaszából: […] A 167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező képviseletére a szervezet törvényes képviselője jogosult, akinek azonban lehetősége van arra a kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.