ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a az alábbiakban ismertetendő rendelkezésében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának rendelkezésre bocsátásáról szól, ami egyben azt is jelenti, hogy elvi értelemben az ajánlatkérő üres dokumentumot is bocsáthat az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozza a kétszakaszos és az egyszakaszosközbeszerzési eljárásokat. Ennek megfelelően két szakaszból áll a meghívásos ésa hirdetmény közzétételével induló eljárás [Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése].Akétszakaszos eljárások első szakasza a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése garanciális jellegűrendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérőnek a bekért adatokés tények esetében mindig a közbeszerzés tárgyára kell szorítkoznia. Ugyanezenjogszabályhely (2) bekezdése értelmében pedig az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, amely lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.