Kiemelt termék saját hatáskörben történő beszerzése

Kérdés: KEF-köteles intézmény vagyunk, és saját hatáskörben tervezünk megvalósítani egy kiemelt termékre vonatkozó közbeszerzést. Előzetesen vagy utólag engedélyt kell erre kérnünk a KEF-től?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban KEF) hatáskörébe tartozó kiemelt termékek esetében a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletet (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontja alapján a Kbt.-t nem kell alkalmazni munkaviszony esetében, ennek megfelelően az állami közbeszerzési szaktanácsadó munkavállalóként munkaviszonyban történő alkalmazása nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Az ajánlatkérő felhívására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Új alkalmassági feltétel előírása verseny újranyitása esetén

Kérdés: Négy évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján három ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő feltételként egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt szerződési feltételként?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásokra vonatkozó szabályokat a Kbt. 104-105. §-ai tartalmazzák. A rendelkezések szerint az ajánlatkérő két részben valósítja meg közbeszerzését: az első részben keretmegállapodást köt egy vagy több ajánlattevővel a tervezett beszerzései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem térünk ki arra az esetre, ha az adott közbeszerzési eljárás állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Üvegkapu használatának kötelezettsége

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést, amelynek az értéke nem érte el a nettó 700 millió Ft-ot. Az ajánlatkérő pótmunkát rendelt el, amelynek értéke miatt a szerződés értéke már meghaladja a nettó 700 millió Ft-ot. Kötelesek vagyunk az Üvegkaput használni a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet szerint az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettségét a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Építési beruházás beszerzése keretmegállapodással

Kérdés: Lehet-e építési beruházást keretmegállapodásban beszerezni, és ha igen, akkor mire lehet ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás elvileg alkalmas arra, hogy pél­dául karbantartási feladatok elvégzésére szerződjön az ajánlatkérő egy vagy több szolgáltatóval, akik a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján akár közvetlen megrendeléssel vagy újraversenyeztetéssel juthatnának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Verseny újranyitása vészhelyzeti szabályozás alkalmazásával

Kérdés: Keretmegállapodásban a versenyújranyitás összegzésének kiküldésére akkor kerül sor, amikor a 357/2022. (IX. 19.) vészhelyzeti kormányrendelet már hatályba lépett. Ebben az esetben kell szerződéskötési moratóriumot alkalmazni, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (7. §) hatályba léptető rendelkezése értelmében a rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Szerződések megszűnése a 430/2022. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 430/2022. kormányrendelet szükségessé teszi a szerződések megszüntetését, azonban nem világos, hogy azokat is meg kell-e szüntetni, amelyek nem érik el évente a 20 millió forintot? Milyen eljárás követendő abban az esetben, ha 20 millió forint alatti összegre módosították korábban a felek a szerződéses értéket?
Részlet a válaszából: […] A kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. kormányrendelet definiálja, amit a rendelet szerződés alatt ért. Az alábbi igen részletes szabálynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
1
2
3
12