64 cikk rendezése:
1. cikk / 64 Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása
Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
2. cikk / 64 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
3. cikk / 64 Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása
Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
4. cikk / 64 Építési beruházás beszerzése keretmegállapodással
Kérdés: Lehet-e építési beruházást keretmegállapodásban beszerezni, és ha igen, akkor mire lehet ajánlatot tenni?
5. cikk / 64 Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél
Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
6. cikk / 64 Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén
Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
7. cikk / 64 Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra
Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
8. cikk / 64 Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban
Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
9. cikk / 64 Hirdetmények karakterkorlátja
Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
10. cikk / 64 IT-eszközök beszerzése DBR-ben
Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?