Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A holdingstruktúra ellenére valójában külön jogi személyekről beszélünk, ezért induljunk ki abból, hogy a holdingon belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása során tartsa szem előtt az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelveket.Az ilyen előírás tehát önkényes kiválasztásra, vagy éppen a kiválasztás megtagadására ad az ajánlatkérő számára lehetőséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza:Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Eljárás a felhívásnak nem megfelelő ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlat nyitva érkezett az ajánlatkérő által megjelölt helyre, mivel az ajánlattevő nem tüntette fel, hogy a csomag tárgya közbeszerzési ajánlat, amelyet a megadott határidőig nem szabad felbontani – ahogyan az a felhívásban előírták. Az ajánlatot ezért érvénytelennek kell nyilvánítani a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, vagy elegendő, ha az ajánlat beérkezésének módjáról jegyzőkönyvet vesz fel az ajánlatkérő, és a bontáson is ismerteti a beérkezés módját, egyebekben pedig úgy jár el, mintha szabályosan érkezett volna meg az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattal kapcsolatos érvénytelenségi okokat a Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra a nagyon fontos problémára világít rá, hogy mi kérhető az ESPD mellett, ami az ajánlat érvényességéhez feltétlenül szükséges, még az igazolást megelőző szakaszában az ajánlat értékeléséhez. A vonatkozó rendelkezést, a Kbt. 67. §-át olvasva arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...volna helye, ennek elmaradására tekintettel pedig az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.Érthető a bíróság álláspontja, hiszen a Kbt. élesen elválasztja az 55. § (6) bekezdés a) és b) pontját, de a döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...mely időpontot kell a jogsértés bekövetkezése és mely időpontot a jogsértés tudomásra jutása időpontjának tekinteni. Nézzük ezeket.A jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni az (5) bekezdés alapján az alábbi időpontokat:– eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint nemhiánypótolható a kérdésben szereplő téves megjelölés, mivel az sértené a Kbt.70. §-ának (6) bekezdését, mely szerint ha egy – a Kbt. 4. § 2. pontjának a)-d)alpontjai hatálya alá nem tartozó – személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] 2010. szeptember 15-étől kismértékű módosítás történt mind akizáró okok, mind igazolásuk vonatkozásában.Az alábbi szabályok módosultak a kizáró okok elő­írásában.A Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és i) pontja alapján amódosítást követően az eljárásban nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] Igen, önállóan így nem tud a 2008-ban alakult szervezetreferenciát csatolni, bár az előírás igen szigorú és nem szokványos. Együttesmegfelelés keretében a referencia benyújtása, illetve a kiírásnak történőmegfelelés csak 10 százalék feletti alvállalkozó vagy közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
1
2