Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti adatbázisában felsorolt esetekkel kapcsolatban az alábbiakra hívja fel a figyelmet:"A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének ac) pontjában megfogalmazott feladatát teljesítve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Szerződésfelmondással kapcsolatos kötelezettségek

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 142. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött közbeszerzési szerződés teljesítésének dokumentálására. Ezen túlmenően, amennyiben a szerződés idő előtt megszüntetésre kerül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kötbérigény peren kívüli érvényesítésének kihatása későbbi közbeszerzési eljárásokra

Kérdés: Késedelmesen teljesítettünk egy közbeszerzési eljárásban, ezért az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesített velünk szemben. Az igényt elismertük, a kötbért megfizettük, peres eljárás nem indult. Kihat ez a későbbiekben – akár kizáró ok formájában – a közbeszerzési eljárásokban való részvételünkre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a a választható kizáró okok körében rendelkezik arról, hogy a korábban kötött közbeszerzési szerződésben vállalt szerződéses kötelezettségek súlyos megsértése kizáró oknak minősül abban az esetben, ha a szerződésszegést két éven belül kelt jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szubjektív kizáró ok érvényesítése a gyakorlatban

Kérdés: Szubjektív kizáró ok, ha az ajánlattevő a szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és ezt a tényt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat – amely két éven belül kelt – megállapította. Honnan számít a kétéves határidő kezdete? A gyakorlatban mi tekintendő súlyos szerződésszegésnek? A szerződésszegés milyen "foka"? Van-e erre esetleg valamilyen útmutató?
Részlet a válaszából: […] A fenti szubjektív kizáró okot a Kbt. 57. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza. A kizáró ok "szubjektív" jellege egyébként azt jelenti, hogy egy adott közbeszerzésben csak akkor jelent kizárást, ha az ajánlatkérő kifejezetten előírta.A kizáró ok érvényesülésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Szerződésszegés jogkövetkezménye

Kérdés: Nem megfelelően teljesítettük a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést, ezért az ajánlatkérő azt felmondta, és kilátásba helyezte, hogy pert indít ellenünk kártérítésért. Ha jogerősen megállapítja a bíróság, hogy szerződést szegtünk, annak a jövőre nézve közbeszerzési szempontból milyen következményei vannak? Állapodjunk meg esetleg peren kívül az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához érdemes tisztázni, hogy amennyiben peren kívüli egyezség születik, a nyertes ajánlattevőt nem marasztalják el. A peres eljárás tehát peren kívüli egyezséggel zárul, azaz nem vonatkozhat a továbbiakban az ajánlattevőre az a választható kizáró ok, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Szubjektív kizáró okok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] A szubjektív kizáró okok körét a Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban elő­írhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Szerződésszegés megállapítása közigazgatási határozatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor állapítja meg közigazgatási határozat a szerződésszegést? (A kérdés a kizáró okkal összefüggő.)
Részlet a válaszából: […] A fenti kizáró okot a Kbt. 60. § (1) bekezdés i) pontja írjaelő.E szerint nem lehet az eljárásban ajánlattevő, alvállalkozóvagy erőforrást nyújtó szervezet az, aki korábbi közbeszerzési eljárásban 2010.szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban a 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Kizáró okokra, alkalmasságra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokra, alkalmasságra és ezek igazolására vonatkozó Kbt.-beli szabályok? Ha igen, mikortól?
Részlet a válaszából: […] Igen, két jelentős változás is történt az elmúlt időszakban.Egyrészt 2009. április 1-jétől kizáró okok igazolásánakkötelezettsége az ajánlattevő és az alvállalkozó mellett kiterjed az erőforrástnyújtó szervezetre is. Ennek megfelelően mind a kötelező, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kötbérrel szankcionált szerződésszegés

Kérdés: Ha kötbért kell a késedelemért fizetni az ajánlatkérőnek, az már olyan szerződésszegés, mely miatt – ha azt hatóság vagy bíróság megállapítja – kizárnak a közbeszerzésekből?
Részlet a válaszából: […] A szerződésszegő magatartások súlyossága attól függ, hogyarról a felek a szerződésben hogyan rendelkeztek. A késedelem, a késedelmesteljesítés önmagában nem minősül súlyos szerződésszegésnek, ugyanakkor ha akésedelem mértéke eléri azt az időhatárt, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
2