Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét.A fenti 27. § (3) bekezdésének egy részét ismétli a Kbt., mely kiegészül a közérdekből nyilvános adat fogalmával, mely főszabályként nem tekinthető üzleti titoknak, kivéve ha nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna. Ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
Részlet a válaszából: […] ...alapján történik a teljesítés.Az új Kbt. szűk értelemben a legfontosabb elemeket rögzíti -igaz, így is többet foglalkozik a témával, mint elődje.A törvény 21. §-ának (1) bekezdése értelmében azajánlatkérők – kivéve a 6. § (1) bekezdés g)-h)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...a tervezés és kivitelezés egységes pályáztatását annakérdekében, hogy ne kelljen szembesülniük a kérdésben is feszegetettproblémával. A szerzői jogi törvény véleményünk szerint a speciális szabályebben az esetben, tehát a kizárólagos jog védhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Részben önálló költségvetési szerv beszerzései

Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...minőség fennállását nem befolyásolja a Tanácsajánlása értelmében.)Felhívjuk a figyelmet a tanácsi ajánlás ismertetett témávalkapcsolatos utolsó bekezdésére, amely szerint ha az adott szervezet aztállapítja meg a fentiek alapján, hogy a Kbt. alanyi hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.