Kizáró ok hatálya alá kerülés szerződés aláírása előtt

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől – melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált –, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ok hatálya alá tartozás.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] ...az arra jogosult személy lássa el kézjegyével. Az ajánlatkérők ezt minden esetben szigorúan ellenőrzik is, és amennyiben nem a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján történt a helyettesítés, úgy az ajánlat érvénytelenségének jogkövetkezményét alkalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...történő értelmezése okozta. A törvény szövegéből törölték a fizetésképtelenségre való utalást, helyette rögzítették, hogy a Ptk. szerinti, ún. sortartásos kezességről van szó, amely követelés a polgári jogi szabályok alapján abban az esetben érvényesíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.