Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...az a teljesítés, amelyben mégsem vesz részt az ajánlatban nevesített alvállalkozó. Ebből következően az ajánlatkérőnek, akit a régi Ptk. alapján igényérvényesítési kötelezettség terhelt, a hibás teljesítéshez fűződő jogkövetkezményeket kellett alkalmaznia, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyv­ről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó atevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel. Lényeges,az objektivitás követelményét és az eljárás tisztaságát biztosító garanciálisszabály, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.