Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...Ez mindenképpen jár az ajánlattevőnek az ellenszolgáltatásösszegén felül. A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket egyébként a Ptk.tartalmazza.Amennyiben a fizetés többszöri kérés ellenére sem történikmeg, célszerű írásban felszólítani a felet a fizetésre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy egyéb körülmény bekövetkezteesetében hatályát ne veszthetné a szerződés, ezt azonban a szerződés szövegébekell foglalni a Ptk. szabályainak megfelelően.Az elmondottakat támasztják alá például a közbeszerzésitörvény következő rendelkezései is:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Ajánlatkérő és alvállalkozó kapcsolata szerződéses jogviszonyban

Kérdés: Az alvállalkozó egy adott közbeszerzési eljárásban fordulhat-e közvetlenül az ajánlatkérőhöz akkor, ha például fizetési problémái adódtak a fővállalkozó vonatkozásában, egyáltalán: lehet-e közvetlen kapcsolat az alvállalkozó és az ajánlatkérő között a szerződés teljesítésének időszakában? Mi a hatályos szabályozás e körben?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, bízunk benne,hogy az ajánlattevők nem alvállalkozóik eltitkolásával fogják megoldani akésőbbiekben. [Emlékeztetőül: a Ptk. lehetővé teszi, hogy a jogosultkövetelését szerződéssel másra átruházhassa (engedményezés). Nem lehetengedményezni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozza az ajánlatkérőszerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy akésedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdéseibenfoglaltaktól a jogosult terhére tér el;– az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Részben önálló költségvetési szerv beszerzései

Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...tanács, valamint aregionális fejlesztési tanács.A költségvetési szerv fogalmát egyrészt az Áht. határozzameg 87. §-ában, emellett a Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése, továbbá az Ámr. 8.§-ának (1) bekezdése. A Kbt. 4. §-ának 10. pontja pedig rögzíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.