Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Felelősség tervhiány esetén

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
Részlet a válaszából: […] ...olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési,anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c)pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésreirányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell figyelembevennie az ajánlatkérőnek a nyilvánosságra hozatalkor:– a Kbt. 4. §-ának 37. pontja szerint üzleti titok a Ptk.81. §-ának (2)-(3) bekezdésében így meghatározott fogalom;– az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...jogosulti és a kötelezettipozíció egy kézbe kerül, amely értelemszerűen a szerződéses jogviszonymegszűnését vonja maga után. (Lásd a Ptk. 322. §-át, amely szerint megszűnik aszerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett.)Akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.