10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei
Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
2. cikk / 10 Üzleti titokká nyilvánítás feltételei
Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
3. cikk / 10 Választott bíróság igénybevételének kiköthetősége közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Kikötheti-e az ajánlatkérő a szerződésben jogvita esetére választott bíróság igénybevételét?
4. cikk / 10 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
5. cikk / 10 Változások a Kbt.-ben
Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
6. cikk / 10 Cégkivonat érvényessége, felszámolás
Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
7. cikk / 10 Szerződés megtámadhatósága eltúlzott kötbérmérték miatt
Kérdés: Az ajánlatkérő 30 százalékos meghiúsulási kötbért határozott meg a kiírásban. A polgári bíróságok a gyakorlatban a kötbér mértékét 10 százalékban maximálják. Törvénysértő-e az említett – és általános – ajánlatkérői gyakorlat, illetve megtámadható-e a szerződés?
8. cikk / 10 Referencianyilatkozatok kiadása
Kérdés: Az ajánlatkérő megteheti-e, hogy építési kivitelezési szerződés hiánytalan átadás-átvételi eljárása után megtagadja a referenciaigazolás kiadását? Amennyiben igen, milyen jogszabályra hivatkozhat? Amennyiben nem, a Kbt. mely paragrafusa alapján köteles az igazolást kiadni? Egy korábbi építési beruházás kapcsán az ajánlatkérő kiadta a referenciaigazolást. Később (2 év múlva) az intézményben vezetőváltás történt, és az új vezető megtagadta az igazoláskiadást, mondván, a teljesítés nem volt kiváló minőségű. Megteheti-e ezt? Amennyiben nem, mi lehet a hivatkozási alapunk egy esetleges jogorvoslati eljárásban?
9. cikk / 10 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
10. cikk / 10 Kbt.-módosítás külön törvényben
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?