Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] ...lehet hamis adatszolgáltatás, vagy éppen szerződéskötési kötelezettség. Ebből a szempontból azonban érdemes alapul vennünk a Ptk. előírásait, hiszen a fenti nyilatkozatok egyben kötelezettségvállalásról is szólnak, valamint olyan következményekkel járhatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Ajánlati elem pótlása

Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...és az erőforrást nyújtó szervezet között aPolgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn.Többségi befolyás a Ptk. szerint az olyan kapcsolat,amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküligazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...meg az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet között. Ebben azesetben az igénybevétel megállapodással továbbra is biztosítható.[A Ptk. 685/B. § (1) bekezdése szerint többségi befolyás: azolyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...köteles nyilatkozniajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okokhatálya alá eső alvállalkozót.A Ptk. az alvállalkozó tekintetében a következőkettartalmazza:– a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult; – a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
Részlet a válaszából: […] ...más szervezetként megjelenhet az eljárásban, de nem minősülalvállalkozónak.Megjegyezzük, hogy a kérdező helyesen utalt arra, hogy aPtk. meglehetősen tágan értelmezi az alvállalkozó fogalmát. A Ptk.alvállalkozásra vonatkozó rendelkezése lényegében csak azt tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Bankgarancia-meghatározások

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] ...részére, ha aszerződést nem köti meg.Mint az a fentiekből látható, a Kbt. nem határozza meg abankgarancia fogalmát, e meghatározást a Ptk.-ban találhatjuk meg. E szerint abank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – ígykülönösen bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Részben önálló költségvetési szerv beszerzései

Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...tanács, valamint aregionális fejlesztési tanács.A költségvetési szerv fogalmát egyrészt az Áht. határozzameg 87. §-ában, emellett a Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése, továbbá az Ámr. 8.§-ának (1) bekezdése. A Kbt. 4. §-ának 10. pontja pedig rögzíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.