Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...kell fellépniük, így érvényesül az egyetemleges felelősség. AKbt. tehát nem szabályozza túl a közös ajánlattételt, azonban a Ptk., valamintaz ajánlatkérő, továbbá az egyes ajánlattevők igényei határozzák meg, hogymilyen belső viszonyok alakulnak ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...köteles nyilatkozniajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okokhatálya alá eső alvállalkozót.A Ptk. az alvállalkozó tekintetében a következőkettartalmazza:– a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult; – a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Az ajánlattevő felelősséggel kapcsolatos nyilatkozata a 306/A. § vonatkozásában

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a Kbt. 306/A. §-a tekintetében? E tekintetben az a rész, mely szerint "e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését." Úgy értelmezendő-e, hogy ajánlattevőként sem zárható ki vagy korlátozható a felelősség a közbeszerzési eljárásban megkötött (közbeszerzési) szerződés megszegéséért?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegéseesetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy– a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2)és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el.A (2)–(3) bekezdés szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Ajánlatkérő és alvállalkozó kapcsolata szerződéses jogviszonyban

Kérdés: Az alvállalkozó egy adott közbeszerzési eljárásban fordulhat-e közvetlenül az ajánlatkérőhöz akkor, ha például fizetési problémái adódtak a fővállalkozó vonatkozásában, egyáltalán: lehet-e közvetlen kapcsolat az alvállalkozó és az ajánlatkérő között a szerződés teljesítésének időszakában? Mi a hatályos szabályozás e körben?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, bízunk benne,hogy az ajánlattevők nem alvállalkozóik eltitkolásával fogják megoldani akésőbbiekben. [Emlékeztetőül: a Ptk. lehetővé teszi, hogy a jogosultkövetelését szerződéssel másra átruházhassa (engedményezés). Nem lehetengedményezni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...jogosulti és a kötelezettipozíció egy kézbe kerül, amely értelemszerűen a szerződéses jogviszonymegszűnését vonja maga után. (Lásd a Ptk. 322. §-át, amely szerint megszűnik aszerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett.)Akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.