8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
2. cikk / 8 Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
3. cikk / 8 "Elmaradt tételek" kezelése
Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
4. cikk / 8 Teljesítési biztosíték mértéke, kötbérigény érvényesítése
Kérdés: Milyen mértékű teljesítési biztosíték fogadható el a gyakorlatban? Mi minősül túlzott mértékű biztosítéknak? További kérdésünk, hogy az ajánlatkérő kötbérigényét érvényesítheti-e a teljesítési biztosíték rovására úgy, hogy erről előtte nem értesíti az ajánlattevőt?
5. cikk / 8 Közbeszerzés értéke meghatározásának elmulasztása
Kérdés: Problémánk a következő: az ajánlati felhívásban nem szerepel a közbeszerzés értékének meghatározása. Az ajánlati biztosíték összege viszont több tízmilliós nagyságrendű. Jogszerű-e így a kiírás? Szerepelnie kell-e abban a közbeszerzés értékének, vagy elég, ha csak a dokumentáció tartalmazza azt? Emellett a közbeszerzés értéke és az ajánlati biztosíték nagysága milyen arányban kell, hogy álljon egymással? Van-e erre gyakorlati útmutató, illetve mikor eltúlzott az ajánlati biztosíték mértéke?
6. cikk / 8 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
7. cikk / 8 Érvénytelenség hatósági késedelem miatt
Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
8. cikk / 8 Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?