Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...irányelve nem nyújtanak eligazítást, vagy­is a kérdésben nincs kifejezett normatív iránymutatás. Ebben a körben kizárólag az Európai Unió Bíróságának eseti döntéseire támaszkodhatunk. Ezek tükrében megállapítható, hogy a tevékenység ipari vagy kereskedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Mivel a vezető tisztségviselőről van szó, és nincs annak jelentősége, hogy másik uniós tagállamban ítélték el, amennyiben erre az elmúlt öt évben került sor, méghozzá jogerősen, úgy az érintett gazdasági szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló eljárás

Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő beszerzéseket is;– nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapjántörténő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződésprojekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem áll módunkban egyértelmű választ adni. Ahhozugyanis, hogy el lehessen dönteni, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni atárgyban, pontosabban meg kell határozni, ki az ajánlatkérő, mire, azaz milyenszolgáltatásra kíván szerződést kötni, továbbá szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni.A közbeszerzés tárgyait a Kbt. az egyes eljárásoknál külön-külön is – általában az uniós rezsimre visszautalással – meghatározza, csakúgy, mint az egyes eljárásokban az ajánlatkérőket, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.