Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
Részlet a válaszából: […] ...Európai Unió Tanácsa 2022. április 8-án elfogadta az Oroszország elleni szankciók kibővítéséről szóló rendeletét [A Tanács (EU) 2022/576. rendelete (2022. április 8.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Alkalmassági követelmény előírhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: Szükséges-e indokolnom, ha a 115. § szerinti eljárás esetében nem írok elő alkalmassági követelményt?
Részlet a válaszából: […] ...feltételt írjon elő. Ez alól a Kbt. 65. § (2) bekezdése alapján mentesül az ajánlatkérő, de csak kivételes esetben. E szabály az uniós eljárásrendben érvényesül.A Kbt. 65. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő csak a közbeszerzési dokumentumokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...nem tud érvényesülni, hiszen az ajánlatkérőnek ezek szerint feltételezésekkel kellene élnie az értékelés során, melyet például uniós forrás költése esetében nem fog tudni igazolni, hiszen egy adott részhez be nem nyújtott dokumentum alapján történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmények karakterkorlátját az Európai Unió Hivatalos Lapjának a Kiadóhivatala állította be, amely nem változtatható. A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az alábbiak szerint fogalmazott:"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Becsült érték megállapítása nemzeti rezsimbe tartozó, közösségi eljárásrendben lefolytatott beszerzés esetén

Kérdés: Az új szabályozásban azt olvasom, hogy ezen túl már a III. rész helyett a II. rész szerint is lebonyolíthatok eljárást. Ez azt jelenti, hogy a becsült értéket meg kell emelnem, vagy elég, ha erre hivatkozom az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...2017. január 1-jétől hatályba lépett a Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése az alábbi tartalommal:Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. A részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...kérdező vélhetően az Európai Unió Bíróságának C-549/14. számú ítéletére gondol, mely esetben valóban a szerződés megkötése után, a teljesítés során felmerült problémák miatt lefolytatott tárgyalásokat követően a felek vitarendezési megállapodást kötöttek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat határozhat meg.Az Európai Unió Bíróságának döntései egyértelműen megjelentek az irányelvekben is, így az értékelési szempontok meghatározásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet;– a Gazdasági Versenyhivatal;– a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközitámogatások ellenőrzésére kijelölt szerv;– az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2