Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...módosító hirdetmény feladása szükséges. A módosító hirdetmény (korrigendum) feladása egy szabályozott folyamat, amely – különösen uniós eljárási rend esetében – több lépésből is állhat (hirdetmény-ellenőrzés és feladási cselekmény). Így előfordulhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Kiegészítő tájékoztatás határideje

Kérdés: Többrészes eljárásban egy másik rész kapcsán valaki megkérdezte a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó határidőket. Amit az ajánlatkérő a másik részben mondott, azt vehetjük készpénznek, vagy külön meg kell nekünk is kérdezni a másik résznél?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabály is esetenként az ajánlatkérőre és az ajánlattevőre bízza ennek eldöntését. Erre jó példa a kiegészítő tájékoztatás uniós és nemzeti szabálya is. Az uniós szabály a Kbt. 56. § (2) bekezdése is "észszerű határidőre" utal, míg a nemzeti rezsimben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Kizáró ok hatálya alá kerülés szerződés aláírása előtt

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől – melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált –, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez tisztázni kell, hogy mikor került az ajánlatkérő a kizáró ok hatálya alá. Amennyiben még az értékelés szakaszában, úgy nem volt kihirdethető érvényesen nyertesnek, hiszen kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevő nem lehet eljárás nyertese. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...került közzétételre, mely a módosítandó összegezés miatt nem felel meg a valóságnak, úgy azt köteles visszavonni az ajánlatkérő.Az uniós eljárásrendben alkalmazandó, az Európai Unió Hivatalos Lapja kiegészítésében (Tenders Electronic Daily) közzétételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelező jelleggel, hanem belátása szerint van lehetősége a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének a kimondására, melyet uniós forrás költése esetében gyakran szükséges előírni az eljárás során.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra irányul, hogy a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján van-e lehetőség azonnal eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, vagy figyelemmel a törvény 70. § (1) bekezdésére, erre csak az értékelést követően van lehetősége az ajánlatkérőnek.A Kbt. 75....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az alábbiak szerint fogalmazott:"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó szabályainak a jelen paragrafusban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő az eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...hozza a Kbt.-t e törvény rendelkezéseivel. A személyszállítási közszolgáltatást ellátó szolgáltató kiválasztására vonatkozóan az uniós szabályozásban is külön szabályok érvényesülnek. Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
2