Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi követelmények nem ismerete így nem mentesítheti azt a nyertes ajánlattevőt, aki/amely emiatt nem képes teljesíteni. Az Európai Unió Bírósága C-441/22. és C-442/22. számú egyesített ügyében külön is kitér a kérdésre. Az ügy maga nagyon friss, és sok más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a kormányhivatal a 13/A. § (5) bekezdése szerinti esetek kivételével – a bírságkiszabás tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya

Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az azok útján megkötött szerződésekre kell alkalmazni:– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel -, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési és koncessziós beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Kivitelezői névjegyzékben szereplés vizsgálata építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező-e vizsgálni minden esetben (nemzeti eljárásrend esetén is) a 322/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdése szerinti építőipari kivitelezői névjegyzékben való szereplést? A kormányrendelet szerint a Kbt. Második része szerinti eljárásban kötelező az előírás az ajánlati felhívásban, azonban a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő szintén a Második Részben meghatározott szabályok szerint jár el, tehát a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt eljárás és a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén is kötelező-e az ajánlatkérőnek vizsgálni a kivitelezői névjegyzékben való szereplést?
Részlet a válaszából: […] ...építési kormányrendelet valóban az uniós rezsimben teszi kötelezővé a névjegyzékben szereplés előírását.A kormányrendelet 21. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban − az eljárást megindító felhívásban −...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] ...rögzítette – 6. § (6a) bekezdése.Ha a magánszemély adatait feltölti, a rendszer ugyan kötelező információként jelöli például az uniós adószámot, de annak kitöltése hiányában is rögzíthető a gazdasági szereplő. Magánszemély esetében tehát a releváns...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem teszi lehetővé az alvállalkozói szerződések bekérését, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának C-234/14. számú döntésére, melynek nyomán a fentiekben hivatkozott 65. § (7) bekezdést is szükséges volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő döntési szabadsága, hogy megállapítja a hamis adatszolgáltatást. Az ún. ESA-projekt ügyben (C 387/14) az Európai Unió Bírósága hasonló következtetésre jutott a szándékosság és az elvárható gondosság vagylagos jellegével kapcsolatban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárást megindító hirdetmény utolsó sora ezt az információt tartalmazza, amely valóban eltérhet. Irányadónak mindenképpen az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent tartalmat kell tekinteni, a referenciát is ennek megfelelően kell számítani, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az alábbiak szerint fogalmazott:"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...változás a normaszöveg pontosítása.A 14. § (3) bekezdésének módosult szövege a következő: a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi határidőt – mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
2
3