DBR meghosszabbítása

Kérdés: Van-e jogilag akadálya a DBR meghosszabbításának? Jelenleg 28 jelentkezőt tartalmaz, nem szívesen indítaná újra az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] ...részben (9.1) foglalkozik az EDM – Dinamikus beszerzési rendszer időtartamának módosítása – eljárási cselekménnyel, melyet csak uniós eljárásrendben lehet alkalmazni. Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő a DBR fennállásának időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén

Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzi (pl. értékhatár alatti becsült értékű beszerzésekre bontja szét), de akkor is, ha más eljárási rezsimet állapít meg (pl. uniós helyett nemzeti eljárási rend szerint folytatja le a közbeszerzési eljárást).A Kbt. 17. § (5) bekezdése alapján egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...szükségessé teszik a szerződés meghatározott gazdasági szereplő részére történő odaítélését.Az Európai Bíróság szerint az uniós jog által a közbeszerzések területén elismert jogok tényleges érvényesülésének biztosítására irányuló szabályoktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Uniós eljárásrend alkalmazása

Kérdés: Egy nemzeti értékhatárt elérő, de uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás megindítható-e uniós eljárásrendben, vagy ebben az esetben kizárólag nemzeti eljárásrend választható?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő eldöntheti, hogy alacsonyabb értékű eljárását nem nemzeti rezsimben csak Magyarországon hirdeti meg, hanem uniós eljárásrendben, és ennek megfelelően a szigorúbb szabályokat követi.A Kbt. 21. § (1) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Központosított közbeszerzés

Kérdés: Központosított közbeszerzésnek minősül-e, és a hirdetményben így kell jelezni, ha közösen folytatja le az eljárást három klasszikus ajánlatkérő uniós eljárásrendben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a közös ajánlattevők szabályai rendezik azt a lehetőséget, hogy más ajánlatkérőt meghatalmazva történjen az eljárás lefolytatása, vagy közösen az alábbiak szerint:„29. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Kivételi kör nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
Részlet a válaszából: […] ...látható, a jogszabály megkülönbözteti a 3. számú mellékletben szereplő szolgáltatásokat: a c) pontba tartozó szolgáltatások uniós értékhatárig tartoznak a kivételi körbe, a c) pontba nem sorolt többi szolgáltatás a d) pont szerint kizárólag ötvenmillió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Számlakifizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 135. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésében rögzített általános szabályoktól eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Referencia igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós közbeszerzési eljárásban a műszaki és szakmai alkalmasság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt írta elő, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított hat évben befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgya szerinti legjelentősebb szállításainak ismertetését tartalmazó, cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell csatolnia az ajánlattevőnek. Utalt arra is, hogy a 21/A. § szerint is igazolható a referenciafeltételnek való megfelelés. Nem tekinthető túlzó előírásnak a 6 év, illetve 9 évre utalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében milyen módon írható elő.A Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő döntése függvényében alkalmazhatóak. A Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza azokat a kizáró okokat, amelyeket uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárásban kötelező érvényesíteni, vagyis azok bármelyikének fennállása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a kivitelezés folyamatában, és előzetes részvétele nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét. Ezt a szabályt – uniós bírósági gyakorlatra tekintettel is – meg kellett szüntetni, mert nehezen volt védhető az az álláspont, ahol egy jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
1
2
3
66