Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen– azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,– az információs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A vizsgálat során az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban megadott adatok, információk, nyilatkozatok szerint ellenőrzi, hogy az ajánlattevő teljesítette-e az alkalmassági követelményeket, így ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Döntőbizottsági kontroll hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásoknál

Kérdés: Marad-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kontrollja a Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége. Mivel azajánlatkérők által rendelkezésre bocsátott adatokból nem mindig állapítható megegyértelműen, hogy az ajánlatkérő milyen eljárásfajtát választott, illetve hogyennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.