Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...kezelhette volna üzleti titokként az ajánlatkérő. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő olyan adatokat, dokumentumokat nyilvánított üzleti titoknak, melyek ilyen minősítése kizárt a Kbt. alábbi, 44. § (2) bekezdés d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer részét képező, a központi beszerző szervezet által a központi beszerzési rendszer működtetése érdekében kezelt adatokat tartalmazó adatbázis és az azt megjelenítő webes alkalmazások lebonyolítását támogató informatikai rendszer. A rendszert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet szerint nyilvánosan közzétenni,– az EKR útján nyilvánosan közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatokat, a 7. § (3)-(4) bekezdése szerint, az EKR-ben az erre szolgáló statisztikai űrlapon rögzíteni a 8. §-a szerinti adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen– azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,– az információs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlat kiegészítése az ajánlattevő által szükségesnek tartott adattartalommal

Kérdés: Kiegészíthető-e az ajánlat az általunk szükségesnek tartott adattartalommal? Benyújthatjuk-e a kiegészítést külön dokumentumban? Hogyan kezeli ezt a kiegészítést az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...termékrevonatkozó ajánlat megtételét, vagy más megoldás nyújtását. A kiegészítésbeszerzési tárgytól függően tartalmazhat hiányzó adatokat, amelyek az eredetiajánlatban nem szerepeltek, de például az áruleírás pontosítását istartalmazhatja. Ezzel az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló – a következő, harmadik bekezdés hatálya alá nem tartozó- részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés)nyilvánosságra hozatalát megtilthatja;– nem korlátozható, illetve nem tiltható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint azajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmátmegalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről akérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Elektronikus bontás folyamata

Kérdés: Az elektronikus bontás hogyan zajlik?
Részlet a válaszából: […] ...felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevőknevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthetőadatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésrekerülnek;– ha az ajánlatok bontásán egy – ott jelen lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiKbt.-beli szabály szab korlátokat. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény 66. és a 67.§-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő(alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk egyébként azajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezésből megállapíthatók, tehátolyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2