GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedésként írásban rákérdezni a vitathatatlanul szembetűnő egyezőség okára, és csak ezt követően, a birtokában lévő adatok és információk alapján dönthetett volna arról, hogy az érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során megsértette-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...tilos lenne. Így az ajánlatkérő szerv kivételesen kijavíthatja vagy kiegészítheti az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt adatokat, amennyiben azok csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kijavítása érdekében ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...tanács jelzése alapján a KDB elnöke dönt.A KDB a kérelem visszavonása esetén is folytathatja azeljárást, ha a rendelkezésére álló adatok alapján súlyos jogsértéstvalószínűsít.Változnak a tárgyalással kapcsolatos egyes szabályok is a148-149. § alapján.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló – a következő, harmadik bekezdés hatálya alá nem tartozó- részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés)nyilvánosságra hozatalát megtilthatja;– nem korlátozható, illetve nem tiltható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

DB vizsgálatának terjedelme

Kérdés: Kiterjesztheti-e az eljáró tanács a vizsgálatot más kérdésekre is a jogorvoslati eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság elnöke dönt. A kérelemvisszavonása esetén ugyanakkor a Döntőbizottság az eljárást folytatja, ha arendelkezésre álló adatok alapján súlyos jogsértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...szóló tájékoztatót;– a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót – a)-h)pontok.Emellett a 31. § szerint az adatokat is el kell helyeznieajánlatkérőnek saját, vagy a Közbeszerzési Hatóság vagy fenntartó honlapján.A 31. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a KözbeszerzésiDöntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három naponbelüli pótlására. Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a KözbeszerzésiDöntőbizottság elnöke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...alacsonynak minősített ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást írásban bekérni az érintett ajánlattevőtől. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.