10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
2. cikk / 10 Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata
Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
3. cikk / 10 Írásbeli összegzés módosítása
Kérdés: Cégünk az eljárás eredményéről készített írásbeli összegzés módosítását kérte az ajánlatkérőtől, mert az abban foglaltakkal nem értettünk egyet. Az ajánlatkérő az összegzést nem módosította arra hivatkozással, hogy a kérelmünket jogorvoslati kérelemnek tekinti, amelynek elbírálására nem jogosult, azt nyújtsuk be a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Mi azt olvastuk ki a Kbt.-ből, hogy ilyen esetben elsőként az ajánlatkérőhöz kell fordulni. Ki járt el helyesen?
4. cikk / 10 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
5. cikk / 10 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
6. cikk / 10 Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása
Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
7. cikk / 10 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
8. cikk / 10 Írásbeli összegzés megváltoztatása
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
9. cikk / 10 Eljárás téves eredményhirdetés esetén
Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
10. cikk / 10 Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége
Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?