Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő érdek, vagy pedig az, hogy az ajánlattevők végső soron hozzájussanak a megfelelő ajánlattételhez elengedhetetlenül szükséges adatokhoz és információkhoz, függetlenül attól, hogy milyen időpontban nyújtották be adatigénylésüket.A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...semmit nem nézhet meg, nem látható az adat, vagy nem lapozhat vissza a korábbiakhoz összehasonlítva a nyertes ajánlatban található adatokat, úgy ezt érdemes jegyzőkönyvbe vetetni, hiszen ez alátámasztja, hogy nem valósult meg az iratbetekintés célja. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...mint közös ajánlatkérő, pedig saját belső közbeszerzési szabályzatában kell, hogy elhatárolja a felelősségi viszonyokat és feladatokat – a közbeszerzési törvény 29. §-ának (4) bekezdése elsősorban nem erre a helyzetre fogalmaz meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] ...által vezetett minisztériumban végzett, a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok előkészítésére irányuló közbeszerzési-szakmai feladatok ellátása.Az MvM Rendelet 6. §-ának (1)-(2) bekezdése mind az előkészítés, mind a lefolytatás során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...módon gyakorol befolyást. Eddig ez nem volt egyértelmű a közbeszerzési törvény 23. §-a alapján.Az új kormányzati kommunikációs feladatok ellátásával kapcsolatos közbeszerzések esetében is lehetőség van külön szervezet létrehozására és a szabályok megalkotására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, illetve az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikorjött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatokrendelkezésre állnak;– az ajánlati felhívásban meghatározott, szakmaifelelősségbiztosításának fennállásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alvállalkozás, erőforrás árajánlat "beajánlása" esetén

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban valamely ajánlattevő, nagykereskedő beajánlja cégünk termékeit a tőlünk kapott árajánlat alapján, akkor mi ebben az esetben alvállalkozónak vagy erőforrásnak minősülünk?
Részlet a válaszából: […] ...történhet, hogy egy cég anélküllenne nevesített alvállalkozó, netán erőforrás-szervezet, hogy ne tudjon róla,hiszen neki magának kell adatokat szolgáltatnia az ajánlattételhez. Fentiek állapíthatók meg például a Kbt. 66. §-ának (1)bekezdés a)-d) pontjaiból is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...lett volna arra lehetősége, hogy az ajánlatkérőnélkifogásolja az ajánlati felhívást, ha megítélése szerint az nem alkalmas a kértadatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
1
2