Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban történő információ-közzététel a Közbeszerzési Hatóság részéről szabályozott a legjobban, hiszen a nyilvános adatok közzétételéért a jogorvoslati eljárás vonatkozásában a hatóság felel. Esetünkben tehát az ajánlatkérő kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...eIDAS Rendelet tartalmazza. Az időbélyeg definíciója a Rendelet 33. pontja szerint a következő: Elektronikus időbélyegző olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerintiszemélyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratokvagy adatok (így például az árazott költségvetés) tekintetében, amelyek nemminősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...kell elérhetőnek lennie – Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése.A Kbt. 17/C. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő kötelesaz alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket – közbeszerzési eljárásonkéntcsoportosítva – ha rendelkezik honlappal, saját honlapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...– eredményhirdetéssorán az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 93. §-ának (2) bekezdéseszerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést azeredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levőajánlattevőknek pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatják, akkor az intézmény köteles aközbeszerzési eljárást megindító felhívásban megjelölni a projektre vagyprogramra vonatkozó adatokat. A központi beszerző szervezet akeretmegállapodások hatálya alatt a keretmegállapodásos eljárás másodikrészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] ...tanulási időszak alatt várhatóan továbbnő. Hosszú távon azonban minden szereplő számára egyszerűbb lesz, ha azelektronikusan feladott adatok hasznosulnak, s nem a faxon feladott információtgépelik be a megküldést követően – okozva ezzel gyakorta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.