GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedésként írásban rákérdezni a vitathatatlanul szembetűnő egyezőség okára, és csak ezt követően, a birtokában lévő adatok és információk alapján dönthetett volna arról, hogy az érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során megsértette-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...Az EKR-ben történő adattartalom, beleértve az űrlapokat is, azzal a vélelemmel bír, mely szerint az arra jogosult töltötte fel az adatokat, melyek tartalma valós. Az aláírt és egyszerű másolatként feltöltött dokumentumok eleve elvesztették már eredeti jellegüket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...tanács jelzése alapján a KDB elnöke dönt.A KDB a kérelem visszavonása esetén is folytathatja azeljárást, ha a rendelkezésére álló adatok alapján súlyos jogsértéstvalószínűsít.Változnak a tárgyalással kapcsolatos egyes szabályok is a148-149. § alapján.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...szóló tájékoztatót;– a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót – a)-h)pontok.Emellett a 31. § szerint az adatokat is el kell helyeznieajánlatkérőnek saját, vagy a Közbeszerzési Hatóság vagy fenntartó honlapján.A 31. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerintiszemélyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratokvagy adatok (így például az árazott költségvetés) tekintetében, amelyek nemminősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Cégkivonat biztosítása közbeszerzési eljárásokhoz

Kérdés: A 2267. számú kérdésre adott válasz szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem kérhet cégkivonatot az ajánlattevőtől a Kbt 63/A. § (1) bekezdésére tekintettel. A cégtaláló honlapja szerint a közhiteles cégkivonat papíralapú és nem ingyenes. A magyarorszag.hu 2009 októberében módosított oldala szerint az elektronikus közokiratot kérésre 15 napon belül küldik meg minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Ez lenne a közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhető igazolás? Ha mégsem, akkor hol találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...használ a következők szerint.A törvény 63/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy azajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve azajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...kell elérhetőnek lennie – Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése.A Kbt. 17/C. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő kötelesaz alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket – közbeszerzési eljárásonkéntcsoportosítva – ha rendelkezik honlappal, saját honlapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...az is, hogy a Ctv.-ben szabályozott módonhozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékbenszereplő adatok és cégiratok megismeréséhez.A 13. § (1)bekezdés értelmében a céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Kbt.-változások október 1-jétől

Kérdés: Milyen főbb Kbt.-szabályok változnak 2009. október 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...2009. október 1-jén a Kbt. 17/C. §-a (1) bekezdésénekhelyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat,információkat, hirdetményeket – közbeszerzési eljárásonként csoportosítva – aKözbeszerzések Tanácsa honlapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó hirdetményt, – egyéb, a módosításban jelölt hirdetményeket, – az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat, – a közbeszerzési jogorvoslati eljárás vonatkozásában akérelem törvényben meghatározott adatait, – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
1
2