EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...megindításához, a hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési eljárások esetében az ajánlattételi felhíváshoz szükséges adatok rögzítését követően, a felhívás és közbeszerzési dokumentumok megküldéséhez ki tudja az ajánlatkérő választani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […] ...fedezet mértékéhez köti az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlatielemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásbankérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni,ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint azajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmátmegalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről akérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerintiszemélyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratokvagy adatok (így például az árazott költségvetés) tekintetében, amelyek nemminősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhozfűződő érdekére is – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.