Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött, ahol az ajánlatkérő köteles adatokat közzétenni, míg a megbízhatósági határozatot, vagy annak sikertelen tartalmú határozatát nem az ajánlatkérő teszi közzé.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] ...Erre az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége, legfeljebb a változásbejegyzési kérelem benyújtására, amennyiben a cégadatokban változás történik.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...is így történt, vélhetően a piaci visszajelzések, félreértések miatt pontosították a szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […] ...rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6)bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból,az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjára vonatkozóan.Az Art. hivatkozott, 55. §-ának (6) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóságnak a 2003. évi XCII.törvény (Art.) 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságrahozott adatokból, az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjáravonatkozóan.Az ajánlatkérő a (2) bekezdés g) pontja, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Új kizáró okok hatálya

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] ...adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának(6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozottadatokból.A kérdés nagyon fontos elemre utal, tekintettel arra, hogysajnálatos módon folyó eljárásokra is alkalmazandó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...az is, hogy a Ctv.-ben szabályozott módonhozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékbenszereplő adatok és cégiratok megismeréséhez.A 13. § (1)bekezdés értelmében a céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó hirdetményt, – egyéb, a módosításban jelölt hirdetményeket, – az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat, – a közbeszerzési jogorvoslati eljárás vonatkozásában akérelem törvényben meghatározott adatait, – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Nyilatkozattartalom "harmadik személy" esetén

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1996. évi LXXV. törvényhatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásábólnyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyiellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: – Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? – Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] Az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztatók érintetteka g) pont által, függetlenül a bírság mértékétől, okától, s egyben kizárjákmagukat a közbeszerzési eljárásból. A jogsértő állapot megszüntetése nem elegendő arészvételhez, ugyanis a Kbt. 60. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
1
2