Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...ellát. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint ipari vagy kereskedelmi jelleg esetén a tevékenység közérdekűsége, illetőleg az ajánlatkérői minőség az egyéb feltételek fennállása mellett sem állapítható meg. Ugyanakkor az ipari vagy kereskedelmi jelleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Negyedéves tájékoztató közzétételi platformja DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer esetén a negyedévente történő tájékoztatás az eljárás eredményéről milyen platformon jelenik meg? Hol publikálják a hirdetményt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 37. § (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:Az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...hátterében a kisebb vállalkozások piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos jogalkotói megfontolás áll, de a lehetőség révén az ajánlatkérők helyzete is könnyebbé válik. A szabály értelmében a Kbt. Harmadik Része szerinti, tehát uniós értékhatár alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Kivételi kör jogalapja változásának hatása a 2021. február 1-je előtt megkötött szerződésekre

Kérdés: Meg kell-e szüntetnem a Kbt. 12. § (4) bekezdésének módosítását megelőzően kötött szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényt nem kell alkalmazni–a kapcsolt vállalkozással megkötött közszolgáltatói szerződésre,–a kizárólag közszolgáltató ajánlatkérők részvételével, e törvény szerinti közszolgáltató tevékenység folytatása céljából létrehozott közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 115. §-a, függetlenül attól, hogy a korábbi megfogalmazás alapján a határon átnyúló jelleget nem azonosították az ajánlatkérők, mely az alkalmazás tiltásának eleme volt. Véleményünk szerint erre korábban sem volt lehetőség, azonban a jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...a 105. § (2) bekezdésében foglaltak helyett elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége

Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés vélhetően a C-263/19. számú eset vonatkozásában merül fel, hiszen ott az ajánlatkérő együttműködése az ajánlattevővel olyan jogsértést eredményezett, ahol mindkét felet egyetemlegesen tette a Közbeszerzési Döntőbizottság felelőssé, melyet megerősített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] ...esetben egyedi döntés szükséges, de a kérdés alapján valójában azt feszegeti az érdeklődő, hogy hol van az a határ, ahol az ajánlattevőben fel kell, hogy merüljön, hogy valójában fennáll a közbeszerzési kötelezettség. Az ajánlattevő ugyanis nem alkalmas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást megindító hirdetmények hasonlósága, azon földrajzi környezet egysége, ahol a szerződéseket megkötötték, és az egyetlen ajánlatkérő léte egyébként olyan kiegészítő bizonyítékoknak minősülnek, amelyek azon megállapítás mellett szólnak, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alkalmasságot igazoló szervezet regisztrációja az EKR-be uniós rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárt meghaladó árubeszerzés esetén alkalmasságot (referenciát árumennyiség vonatkozásában) igazoló szervezetnek kell-e regisztrálnia magát az EKR-rendszerbe? (A cég az Európai Unióban letelepedett.)
Részlet a válaszából: […] ...melyre az EKR magánszemély esetében ténylegesen is lehetőséget nyújt.A kormányrendelet 6. §-ának (6a) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
1
2
3
4
7