Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes áttekinteni az üzleti titok témája iránt érdeklődőknek. Az érintett döntésben a kérelmező (5. kérelmi elem) a nyertes ajánlattevő részéről a termékek fényképének üzleti titokká minősítését sérelmezte, ezzel szemben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az üzleti titok tárgya

Kérdés: Lehet-e üzleti titok tárgya a járulék mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...2%-os kulcsa bárki számára hozzáférhető nyilvános adatnak, míg az adó alapjául szolgáló árbevétel, jelen esetben a 23.856.000.- Ft-os ajánlati ár értékelési szempont alapján értékelésre kerülő adatnak minősül, mely a bontás során is közlésre került a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 44. §-a szerinti, üzleti titokra vonatkozó szabály eleve előírja, hogy az ajánlattevő (a gazdasági szereplő) az üzleti titkot tartalmazó irathoz indokolást köteles csatolni. Szintén előírja, hogy az indokolás nem megfelelő, ha általánosságban kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...orvosolja, hanem egy üzletititok-mentes változat elkészítésével. Erre kifejezetten kitér a D. 161/2018. számú döntés, ahol az ajánlattevő a szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárás során benyújtott árindokolását üzleti titokká nyilvánította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Iratbetekintés kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárás esetén a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követően iratbetekintést kértünk a nyertes ajánlattevő ajánlatába. A részvételi jelentkezés iratanyagába az ajánlatkérő az iratbetekintést nem tette lehetővé. Helyesen járt el az ajánlatkérő? Az eljárást lezáró döntést követően csak az ajánlattételi szakaszt lehet érdemben vizsgálni?
Részlet a válaszából: […] ...teszi az összegzések megküldését követően, hogy ez mindkét eljárási szakaszra vonatkozik.A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet a válaszából: […] ...titokra vonatkozó definíciója kétféle szempontot ütköztet az alábbiak szerint.A törvény 80. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben.Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti averseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlatkérők esélyegyenlőségét,vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás kiterjesztéséről azeljáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az uniósértékhatárokat el nem érő értékű árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésreirányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
2
3