Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött, ahol az ajánlatkérő köteles adatokat közzétenni, míg a megbízhatósági határozatot, vagy annak sikertelen tartalmú határozatát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban is alkalmazandóak, amennyiben az e rendeletben szabályozott eljárási cselekményre az eljárásban sor kerül.Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, tervpályázati eljárás esetében eltérhet az EKR-től a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján. A 41....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást, az alábbiak lehetnek:A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy a kérdező a 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyértelműen a Kbt. 42. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tájékoztatás a megfelelő ajánlattétel érdekében történik, illetve szükséges, melynek tartalma része az eljárási dokumentumoknak. Minden gazdasági szereplő tudomására jut, hiszen a kérdés eleve olyan közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...április 1-jétől a Kbt. lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat az ajánlatkérő ne feltétlenül tegyen közzé korlátlanul és teljeskörűen hozzáférhető módon.A főszabály természetesen továbbra is a Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 35. §-ának (6) bekezdése alapján minden, a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet – a Kbt. 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével – köteles legkésőbb 2018...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének a) pontjára, mely jelenleg a közbeszerzési tervre utal.A kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjai, illetve (7) bekezdése szerinti dokumentumokat, valamint a Kbt. 113. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
1
2
3
10