Közszolgáltató védelmi beszerzése

Kérdés: Lefolytathat-e védelmi beszerzést nem állami tulajdonú közszolgáltató?
Részlet a válaszából: […] ...valaminte) a központi beszerző szerv."Mivel a törvény tárgya hatálya igen tág, így a tárgyi hatály determinálja, hogy azok az ajánlatkérők, akik nem a Vbt. kötelező hatálya alá tartoznak, de beszerzési tárgyaikat tekintve védelmi beszerzést kívánnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, minden esetben a nemzeti szabályozást és az EUB döntéseit kell az ajánlatkérőknek figyelembe venniük.Amiben mégis segítséget nyújt a közlemény, hogy a rendkívüli sürgősség esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy a kérdező a 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyértelműen a Kbt. 42. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 148. §-a értelmében a kérelem benyújtásával megegyező módon a kérelmező az ajánlatkérőt köteles tájékoztatni, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Ez alapján juthatott a kérdező tudomására is a jogorvoslati eljárás kezdeményezése.A Kbt. 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő lehetővé teszi a Kbt. 41. §-ának (3) bekezdése szerint az elektronikus kommunikációt, akkor ezt valóban a Kbt. 41. § (2) bekezdésének c) pontja szerint is meg lehet tenni. Az elektronikus úton történő kommunikáció feltétele, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] ...megadása során először tisztázni kell a Kbt. vonatkozó kérdéshez kötődő közszolgáltató definícióját.Mivel az érintett ajánlatkérő önkormányzati tulajdonban van, vélhetően ún. közjogi szervezetnek minősül, azaz klasszikus ajánlatkérő a Kbt. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Költségvetési intézményre vonatkozó beszerzési tilalom

Kérdés: Költségvetési intézményként vonatkozik ránk a központosított közbeszerzés és az 1982/2013. kormányhatározat szerinti beszerzési tilalom is. Személygépkocsit szeretnénk vásárolni, a kérdés az, hogy használt személygépkocsit is csak a tilalom alóli felmentés birtokában vásárolhatunk? Használt személygépkocsit is a központosított közbeszerzésben szerezhetünk csak be?
Részlet a válaszából: […] ...beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter által meghatározott, a beszerzés szempontjából lényeges – a kiemelt termékre, az ajánlattevőre, valamint a szerződéses feltételekre vonatkozó – műszaki, gazdasági és minőségi követelményeket tartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, meghatározva a központosított eljárás személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv), valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Kötelező, közbeszerzés nélküli szerződéskötés

Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...nem a közbeszerzési törvény felhatalmazó rendelkezéseiből ered, azaz nincs tekintettel az ellátási kötelezettség megállapításakor az ajánlatkérők számára fennálló közbeszerzési kötelezettségre. Ezt a Kbt. egyedül nemzeti rezsimben kezeli, melyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Képzési költségek egybeszámítása

Kérdés: Egy cég a saját dolgozóinak rendszeresen tart néhány napos továbbképzést az ország több pontján. Ehhez szállodai és éttermi-büfé szolgáltatásokra is szükség van: van, ahol csak szállodai, van, ahol csak éttermi büfé, és van, ahol mindkét szolgáltatás szükséges. Ezeket hogyan számítjuk egybe? Az egészet egybe kell számítani, vagy külön a csak szállodai, külön a csak éttermi és külön a szállodai és éttermi szolgáltatásokat, vagy külön az összes szállodai és külön az összes éttermi szolgáltatást? Ezen belül még az ország különböző pontjain szükséges szolgáltatásokat hogyan kezeljük? Mi van akkor, ha a képzés helyén (abban az épületben, ahol a képzést tartják) van büfé vagy étterem?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagyfelhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
2