Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] ...az uniós értékhatárt, úgy valójában már az értékhatár eléréséig is közbeszerzési kötelezettség állt fenn, hiszen elviekben az ajánlatkérőnek tudnia kellett előre, hogy milyen értékben szerez be.A Kbt. 19. §-a általános értelemben tiltja a részekre bontást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszából: […] ...rendjét – a) és b) pontok.A felhatalmazás azonban nem tér ki a Kbt.-re, attól tehát a kormányrendelet szabályai alapján eljáró ajánlatkérőknek ugyanúgy figyelembe kell venniük a Kbt. rendelkezéseit is.A válasz megadását megelőzően még szükséges emlékeztetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem, vagy nem megfelelő rezsimben szerezzen be.A részekre bontást könnyítő értelmezési keret a 2013. július 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Eljárás megindításának kötelezettsége a Kbt. 40. § b) pontjának nemteljesülése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] ...– Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése – kerül sor – a 39. § (1) bekezdéseszerinti eset kivételével –, és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.