Referencia előírása eljárási dokumentumban

Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
Részlet a válaszából: […] ...eljárást megindító felhívás (beleértve a részvételi, ajánlati, ajánlattételi, közvetlen részvételi felhívást) minden esetben kell, hogy tartalmazza az alkalmassági követelményeket. Ez alól csak azok az eljárások kivételek, ahol alkalmassági követelményt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Eljárási dokumentumok módosítása

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a pályázati feltételeket egy már meghirdetett pályázat esetén, ha tisztázó kérdés érkezik olyan tárgykörben, amiről a pályázati dokumentációban még nem rendelkezett, illetve szűkítő körülménynek minősül-e a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatásának igénye?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő módosíthatja az eljárási dokumentumokat, melynek korlátja a Kbt. 55. § (6) bekezdése, aminek lényege, hogy nem lehet a módosítás eredménye az, hogy szélesíti a versenyt az ajánlatkérő; ebben az esetben vissza kell vonnia a hirdetményt, és újat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kapacitások ajánlatkérő általi "leoszthatósága"

Kérdés: Közbeszerzési szempontból helytálló-e, hogy az ajánlatkérő akkor jár el helyesen, ha a szerződéskötés feltételeként minden egyes munkarészre részletes erőforrástervet kér be, továbbá igazoltatja a szakemberek rendelkezésre állását, majd ezek alapján dönt úgy, hogy egyes munkákra/ajánlati részekre az erőforrás igazolásának hiányában a második legjobb ajánlati árat tevő ajánlatadóval köt szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek nincs lehetősége kapacitást leosztani, és az egyes részek vonatkozásában önkényesen egy-egy ajánlattevőt háttérbe szorítani. Az egyes részek vonatkozásában egyrészt az ajánlatkérő megteheti, hogy több részre történő ajánlattétel esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel az előminősítési rendszer hosszabb távra jön létre, lényege, hogy a rendszerbe bejutott jelentkezőket nem kell újraversenyeztetni az ajánlatkérő beszerzési igényének felmerülésekor, így eleve problémát okozhat, hogy a jogszabályok változását hogyan kezelné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek egyértelműen el kell döntenie, hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő előírja az egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltését, hogyan töltöm ki akkor, ha egyik konzorciumi tag és a kapacitást biztosító sem felel meg teljesen a követelményeknek? Nem világos továbbá, hogy amennyiben a dokumentációban az szerepel, hogy úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen az alkalmasságnak való megfelelés, akkor pontosan mit szeretne az ajánlatkérő, hiszen ez az "alfa" pont alkalmazásának épp az ellentéte?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező jól látja, valójában az "alfa" pont nem ad elegendő tájékoztatást az ajánlatkérőnek, ugyanakkor pontosan úgy kell eljárni ajánlattevőként, ahogyan azt kérdésében jelzi. Az "alfa" pont arra alkalmas, hogy jelezze, mely ajánlattevő képes egyedül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...európai közbeszerzési dokumentum mintájának rendelkezésre bocsátásáról szól, ami egyben azt is jelenti, hogy elvi értelemben az ajánlatkérő üres dokumentumot is bocsáthat az ajánlattevő rendelkezésére. Amennyiben tehát szigorúan csak a Kbt.-ből indulunk ki, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2
3
4