6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
2. cikk / 6 Keretmegállapodás általi kötöttségek
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban veszünk részt, melyben az ajánlatot a keretmegállapodás első részében megkötött szerződés rendelkezéseivel összhangban kellett benyújtani. Kérdésünk az, hogy az ajánlattevőt milyen mértékben köti a keretmegállapodás az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában?
3. cikk / 6 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
4. cikk / 6 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
5. cikk / 6 Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
6. cikk / 6 Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor
Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?