Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 19-én, a Magyar Közlöny 152. számában jelent meg a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. kormányrendelet (Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet).A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet eltérésre ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás alábbi szabályai értelmében két fontos feltétele van a hamis adatszolgáltatás megállapításának. Az egyik feltétel az adatszolgáltatás befolyásolási képessége az eljárás eredményére, a másik feltétel pedig a szándékosság/gondatlanság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból eredhet, hogy az ajánlatkérő szó szerint a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Értékelés mintatermék használata mellett

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a benyújtott mintatermékeket használatban értékelje az ajánlatkérő, mielőtt döntést hoz az ajánlat érvényességéről? (Egészségügyi beszerzést érint a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nem alkalmassági követelményként, hanem kifejezetten a szakmai ajánlat részeként kívánja a mintaterméket értékelni annak használata során. A közszolgáltatók, egészségügyi intézmények által gyakran alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] A teljesítés igazolására vonatkozó Kbt.-szabályok az alábbiak szerint segíthetnek a megoldásban, amennyiben a korábbi projekteket közbeszerzés keretében versenyeztetik meg. Az ajánlatkérő ugyanis a Kbt. 135. §-a szerint köteles a teljesítésigazolást kibocsátani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kitért a referencia pontatlanságának és az ajánlattevő valódi tevékenységének kérdéskörére. Többségében a referenciák valótlan tartalma és/vagy nem megfelelő igazolása hamis adatszolgáltatást eredményezett. (D....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevői rendszer valóban nem igazolja az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési dokumentumon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
2