6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén
Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
2. cikk / 6 Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére
Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
3. cikk / 6 Ajánlattevő kizárhatósága tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
4. cikk / 6 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
5. cikk / 6 Ajánlatkérő informálási kötelezettsége
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
6. cikk / 6 Igazolások benyújtásának határideje, igazolások pótlása
Kérdés: A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat a közbeszerzési eljárás mely szakaszában kell az ajánlattevőknek benyújtaniuk?