14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban
Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
2. cikk / 14 Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
3. cikk / 14 Felvilágosítás elmulasztása
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
4. cikk / 14 Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága
Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
5. cikk / 14 Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében
Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
6. cikk / 14 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
7. cikk / 14 Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata
Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
8. cikk / 14 Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
9. cikk / 14 Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
10. cikk / 14 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
