Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet a válaszából: […] A fedezet és a becsült érték közzétételi kötelezettségét az alábbiakban szabályozza a Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése.Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Fedezetösszeg ismertetésének határideje

Kérdés: Mi az a legkésőbbi időpont, amikor ismertetni kell a rendelkezésre álló fedezet összegét?
Részlet a válaszából: […] Kétféle lehetőséget kell figyelembe venni. Tárgyalásos vagy versenypárbeszéd-eljárás esetében legkorábban a végső ajánlatok bontását megelőzően, míg a többi esetben az ajánlatok bontását közvetlenül megelőzően. Ez a szabályozás részben kibővül, mely a becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […]  Az egyetlen kapaszkodót a Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésébentaláljuk a fedezetről. E szerint az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásoseljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatokfelbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […]  Nem, az új, 2012. január 1-jén hatályba lépő szabályokalapján erre nincsen szükség, ugyanakkor a fedezet új értelmet nyer aközeljövőben, és áttételesen az eljárás során a rendelkezésre álló fedezetrőlnyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek.Az új törvény 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az milyeneljárásra vonatkozik. Emiatt csupán azt tudjuk mondani, hogy nyílt ésmeghívásos eljárásban a leírt technika nem alkalmazható. Ezekben az eljárásokbanaz ajánlattevő komplex ajánlatot köteles benyújtani a Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlat pontosítása

Kérdés: Mit jelent az ajánlat pontosítása? Milyen mértékű pontosítás az, amely még nem vezet az ajánlat módosításához?
Részlet a válaszából: […] Rendkívül nehéz kérdés, amelynek a nyílt és a meghívásoseljárásban van különös jelentősége, az ajánlati kötöttségre vonatkozórendelkezések miatt. Nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatok felbontásátkövetően ugyanis az ajánlatkérő kerülhet olyan helyzetbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.