Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően."Az érvénytelenség megállapítása ebben az esetben az egyetlen megoldás, méghozzá a Kbt. 73. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás. Kifejezett jogszabályi előírás hiányában az elektronikus közbeszerzésekben is a részajánlat tartalma alapján kell megítélni azt, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának mely elemére tette meg az ajánlatát, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eljárás olvashatatlan ajánlat esetén

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit – e) pont.Ha azonban a formai hiányosság nem teszi lehetővé az ajánlat tartalmának megismerését, akkor az előbbi szabály nem alkalmazható. Mind a második, mind a harmadik esetben figyelemmel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] ...kezelni tud a szabályozás, illetőleg a harmadik esetet, ha a formai hiányosság más szoftver használatával orvosolható, és az eredeti ajánlat tartalma megismerhető. Ebből a szempontból tehát természetes, hogy a nem ismert tartalmú ajánlat (részvételi jelentkezés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. §-a értelmében az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a felhívás feltételeit, és ajánlatát a meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészítenie.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett probléma azóta áll fenn, hogy az ún. Ambisig-ügy miatt az európai irányelvek lehetővé tették az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

EDPD (EEKD) formátuma

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő hogy docx-formátumban készítsem el az ESPD-t, hiszen úgyis kinyomtatva kell benyújtani, a CD-re írt fájlt pedig inkább pdf-formátumban készíteném el?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben azonban az ajánlattevő nem a kért formai követelményeknek megfelelően, hanem például pdf-formátumban nyújtja be a papíralapú ajánlat tartalmával megegyező tartalmú elektronikus ajánlatát, ezzel az ajánlattevő ajánlata nem lesz érvénytelen. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat, mely szerint az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, indokolásban az üzleti titkot elkülönített módon kell elhelyezni, mely nem azt jelenti, hogy az ajánlattevő felsorolja azokat az oldalakat, melyeket annak tekint. Az elkülönített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.A (4) bekezdés szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.