Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] ...póthatáridőn belüli bemutatására, annak megtiltása nélkül, hogy a kiegészített nyilatkozatok vagy dokumentumok (minták) módosítsák az ajánlat tartalmát.Az Európai Bíróság szerint a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét úgy kell értelmezni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] ...kezelni tud a szabályozás, illetőleg a harmadik esetet, ha a formai hiányosság más szoftver használatával orvosolható, és az eredeti ajánlat tartalma megismerhető. Ebből a szempontból tehát természetes, hogy a nem ismert tartalmú ajánlat (részvételi jelentkezés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.A (4) bekezdés szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Ajánlat módosítása az írásbeli összegzést megelőzően

Kérdés: Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően – Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése.Nincs tehát lehetőség a szerződés tartalmát módosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó szabad cseréje az eljárás során csak 10százalék vagy 10 százalék alatt igénybe vett alvállalkozóra, szakemberrevonatkozik az alábbiak szerint.A Kbt. a hiánypótlás során a következőket írja elő.A 83. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell a vonatkozónyilatkozatot. A törvény 70. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatnaktartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] Ajánlati biztosíték hiánypótlása nem megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Másolati példány eltérő leadási helye

Kérdés: Elő lehet-e írni, hogy a másolati példányt ne az ajánlattétel helyszínére vigye az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Bár fellelhető hasonló gyakorlat, erre a Kbt. nem nyújtlehetőséget. A bontás során egységesen egy ajánlat kerül felbontásra, melyetegyidejűleg tekint meg az ajánlatkérő és az ajánlattevők. A duplikáció felvetia párhuzamosan zajló bontási eljárások jogszerűségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Jogsértés ajánlatok bontásakor

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?
Részlet a válaszából: […] Ez a megoldás egyértelműen sérti a közbeszerzési törvényt,hiszen a bontást nem lehet félbeszakítani, "kvázi hiánypótlással" alkalmassátéve az ajánlatokat a sikeres bontáshoz. Amennyiben egy ajánlat bontása nemtörténhet meg, mert például nem sérülésmentes, nyitott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.