Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...értéktől;– legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól,melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és azugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő;– legalább négy ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatban nem egyértelmű elem fedezhető fel,úgy az ajánlatkérő pontosíthatja vagy pontosíttathatja azt. Erre vonatkozóankét szempontból is találunk irányadó szabályt a törvényben. A Kbt. 84. §-a alapján, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ajánlatkérő által kezdeményezett felvilágosításadás korlátjai

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat hibajavítás, pontosítás kapcsán tartalmában nemmódosulhat. Ha tehát például az ajánlatkérő azt észleli, hogy az ajánlati áregyes elemeire vonatkozó részt az ajánlattevő nem töltötte ki, de elképzelhető,hogy a bonyolult dokumentációban nem találja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] Ez nagyon nehéz kérdés, és véleményünk szerintáltalánosságban igazán jó választ nem is lehet rá adni. Mindig a konkrétesetben kell megítélni, hogy a jelentkező "ajánlata" közbeszerzési értelembentekinthető-e ajánlatnak, avagy sem.Előrebocsátom, hogy a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Kbt. értékelési szabályai

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásának szempontjait ugyanúgy kell kiválasztani, mint a régi Kbt. esetében? Milyen részletes előírásokat tartalmaz a hatályos szabályozás a részszempontok pontozási módszere tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.Az 57. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatok bírálati szempontja lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.