8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában
Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
2. cikk / 8 Referencia alakulás előtti időszakra
Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
3. cikk / 8 Kötelező részajánlattétel
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
4. cikk / 8 Kötelező részajánlattétel biztosításának értelmezése
Kérdés: A kkv-k érdekében hozott kötelező részajánlat-tételi lehetőség biztosítása ugye nem azt jelenti, hogy minden egyes beszerzendő termékre külön-külön lehetőséget kell adni tételenként pályázni, hanem elegendő, ha az egy csoportba sorolt tételek csoportonként külön pályázhatóak?
5. cikk / 8 Részajánlattétel lehetősége
Kérdés: A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?
6. cikk / 8 A beszerzés értékétől való eltérés viszonyítási alapja
Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?
7. cikk / 8 Eljárás közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Milyen feladatai vannak az ajánlattevőknek a Kbt. 52. §-ában foglalt több ajánlattevő közös ajánlattételekor egy nemzeti rezsimű nyílt eljárás esetén? Közös ajánlattétel esetén mind a négy közösen ajánlatot tevő úgy jár el, mintha külön-külön lenne ajánlattevő? Egy pályázatot küldenek, vagy négyet?
8. cikk / 8 Lehetőség részajánlat tételére
Kérdés: Abban az esetben, ha több épületet érint a közbeszerzési kiírás és részajánlat tehető, külön-külön értendő az értékhatár?