Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül –, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Fenntartott beszerzések

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az a véleményünk, hogy a253. §-ra hivatkozással fenntartott beszerzések/szerződések esetén azajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban hivatkoznia kell erre. Ezen túlmenően azalkalmassági kritériumok között, a törvény 66. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Hivatalos (hatósági) igazolások érvényességi ideje

Kérdés: A közbeszerzési törvény által előírt hivatalos igazolások (VPOP, APEH, banki, munkaügyi főfelügyelőség, önkormányzat) milyen időtartamig érvényesek? Időtartamtól függően elég-e a közjegyző által hitelesített igazolást a pályázatra becsatolni?
Részlet a válaszából: […] ...A banki nyilatkozat az alkalmassági igazolások körébetartozik. Ennek érvényességére vonatkozóan az ajánlatkérő tehet előírásokat azajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Az ajánlatkérő által támasztottérvényességi elvárásnak azonban összhangban kell lennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Igazolások felhasználhatóságának időbeli korlátja

Kérdés: 2006. január 15-ét megelőzően a Kbt. 60. §-ának (1) és 61. §-ának (1) bekezdései tekintetében közjegyző előtt tett (közokiratba foglalt) nyilatkozatok felhasználása – amennyiben azok valóságtartalma változatlanul fenn állt – nem volt időben korlátozva. Igaz-e ez a jelenleg hatályos Kbt. szerint előírt "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatokra is?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést az igazolásokidőbeli felhasználhatóságáról. Ez azt jelenti, hogy erre vonatkozóan azajánlatkérő tehet előírásokat az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban.Az ajánlatkérő által támasztott érvényességi elvárásoknak azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Munkaügyi Felügyelőség és a Bányászati Hivatal igazolásainak érvényessége

Kérdés: Meddig érvényesek a Munkaügyi Felügyelőség és a Bányászati Hivatal igazolásai? (Erre a törvény, illetve a módosítása nem tér ki.)
Részlet a válaszából: […] ...törvény valóban nem tartalmaz a hivatkozott igazolásokérvényességi idejére előírást. Ebből adódóan az ajánlatkérő jogosult azajánlati felhívásban vagy az ajánlatkérési dokumentációban az érvényességiidőre rendelkezéseket tenni. Az érvényességi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...adatokés tények esetében mindig a közbeszerzés tárgyára kell szorítkoznia. Ugyanezenjogszabályhely (2) bekezdése értelmében pedig az ajánlati felhívásban meg kellhatározni, hogy a kizáró okokkal és az alkalmassági feltételekkel kapcsolatbanmely körülmények megléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános részének első fejezete tartalmazza az alapelveket, amelyek között – egyebek mellett – az is szerepel, miszerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.